Hallatlanul és látatlanul

Még másfél nap múzeum

4. nap kedd

A Rodin múzeum

Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője.
Rodin élete végén, 1916-ban teljes vagyonát a francia államnak adományozta
azzal
a kikötéssel, hogy létesítsenek állandó múzeumot műveinek. A Rodin Múzeum
végül abban a házban kapott helyet, melyet 1906 óta bérelt a művész. Ez a
múzeum
őrzi azóta is Rodin legtöbb művét. A két szintes, 16 termes
épület bejárása után a kertben található szobrok következtek, köztük a
Calaisi polgárok, A pokol kapuja – benne A gondolkodóval. Megszagoltam a
2000 fajtát tartalmazó rózsagyűjtemény egyikét is.

Elhagyva a Rodin múzeumot átballagtunk a közeli Invalidusok épületéhez. A
mellette található aranykupolás templom 1840 óta őrzi Napóleon hamvait. Amíg
a fiatalság Végig szaladt a fegyverkiállításom – párommal elücsörögtünk a
katedrálisban és hallgattuk a felcsendülő orgona muzsikát. Valaki éppen
gyakorolt.

Ezután irány Párizs teteje: Sacré Cour bazilika, vagy másképpen a Fogadalmi
templom a 19. században épült, híres fehér épülete máig
meghatározó jelensége a montmarte-i dombnak. Kivédve a sok lépcsőt –
siklóval közlekedtünk, bár maradt még lépcső a templom bejáratáig. A
közelben megtaláltuk Salvador Dali kiállítását itt is hatott a
vakigazolvány.
Vacsoránkat a a Montmarte főterén található sok vendéglő egyikében
fogyasztottuk el. A 25 éves házassági évforduló ünnepélyessége egy üveg
dél-francia országi Merló formájában materializálódott.

Az elfogyasztott ital jótékony hatása is belejátszhatott abba, hogy neki
indultunk a leghosszabb napunk utolsó programjába: az Arc de Triomphe,
közismert magyar nevén a Diadalív meglátogatásába. Egy híres párizsi
emlékmű, Franciaország fővárosának egyik legismertebb látnivalója, amely I.
Napóleon
és a mindenkori francia hadsereg dicsőségét hirdeti a Champs-Élysées
végpontján, a Charles de Gaulle (korábban Étoile) téren. A vakigazolvány
kiváltotta szokásos 2 jegy mellett mind a hárman liften mehettünk az 50
méteres építmény tetejére, ezzel 287 lépcső megmászásától estünk el. A
panoráma kép készítése során elhangzó nevezetességek már ismerősen
csengtek. Lefelé az ifjak lifteztek, a még ifjabb gyalogolt …

5. nap szerda

Az itthon előre megvásárolt 4 napos múzeum-bérlet minket érdeklő maradéka
maradt erre a napra.

Picasso múzeum

A Spanyolországból származó Pablo Picasso a legjelentősebb modernista festők
egyike.
A 31 terem falain azonban nemcsak az ő alkotásai találhatók. Nejem
konzervatív zárkózottsággal, fiam fiatalos nyitottsággal szemlélte a művész
különböző korszakaiban keletkezett alkotásait.

A múzeum kertjében elfogyasztott, minden kiállítás után járó jutalom
presszó kávé után átsétáltunk a Pompidou központba. A Modern művészetek
kiállítása egyikünket sem töltötte el lelkesedéssel, így aztán a központ
alatt-mellett lévő önkiszolgáló étteremben ebédeltünk meg. Tele hassal
indultunk a következő helyszínre.

A Panthéon, amelyben ma Franciaország nagyjai nyugszanak, hányatott sorsot
élt át. XV. (azaz tizenötödik) Lajos fogadalmat tett, hogy betegségéből
felépülve templomot
építtet
Párizs védőszentje, Szent Genovéva tiszteletére. 1756-ban, ennek építésére
Jacques Soufflot, udvari építészét kérte fel. Anyagi nehézségek után éppen a
forradalom kitörésére készült el ez a templomóriás és már a forradalmárok is
úgy döntöttek, hogy a leghíresebb franciáknak állítanak benne emléket. Abban
azonban ők sem tudtak megegyezni, ki méltó erre. Később Napóleon visszaadta
az egyháznak, majd 1885-ben dőlt el végleg, hogy a legdicsőbb franciák
csarnoka
lesz. Az altemplomban található többek között Victor Hugo és Emile Zola,
Voltaire és Rousseau, a matematikus Monge és Lazare Carnot, valamint a két
Nobel-díjas
fizikus: Perrin és Langevin sírhelye. A nyughelyek többsége a széles
főfolyosóról nyíló kis kamrácskákban van, ráccsal védve a túlzott
kíváncsiskodóktól.
Kivétel Rousseau koporsója, amelybe akarva-akaratlan belebotlik a látogató,
mivel koporsójából egy fából faragott kéz nyúlik ki a felvilágosodás
fáklyáját
tartva.
A rengeteg név közül a fentieken kívül kiválasztottuk a Curie házaspárt és
Luis Braille nyughelyét. Az utóbbi 25. kriptateremben található sírhelye
kivételezett módom van kialakítva: a többi síron is általános vésett szöveg
mellett Braille neve és aláírása neonként világít, az információk
pontírással is megjelenítettek illetve francia hangfelvétel is lejátszható.

A kupola galériájában végezte el 1849-ben Léon Foucault fizikus azt a híres
ingakísérletét, amellyel a Föld forgását bizonyította be. Látogatásunk
kezdete és vége pontosan nyomon követhető volt az inga köré kialakított
beosztáson.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!