További adatok tartózkodási helyünkről:
A kiegyezés után, 1872- ben Szarvas elveszítette városi rangját, és
csak
1966-ban kapta vissza. Az 1880-1893 közötti vasútépítés során csak
szárnyvonalat kapott a település.
A második világháború után az oktatás vált a település életének a
legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik
kulturális központja.
3. nap hétfő
Délelőtt városnézés ürügyén besétáltunk a Ceres szökőkútig.A
város
központjában áll az 1812-ben épített Szent Klára-templom, az Árpád
szálló
1896-ból, a Tessedik-akácfa (de inkább csak borostyánnal lefedett hűlt
helye), a Ceres-kút, a Mittrovszky-kastély, az egykori Bárány-vendéglő
és a
Lengyel-palota. Miután meghallgattuk a rövid történeti ismertetést –
mindenki ment amerre látott. Én például kávé fogyasztás
gyönyörének
hódoltam, de sokan a szomszédos cukrászda fagylaltjának elnyalásában
jeleskedtek. Nejem a gyümölcs felkutatást helyezte előtérbe, de sajna –
a
piac hétfőm Szarvason sincs nyitva. Felvásároltuk a boltokban
található őszi
barackot, dinnyét, bespájzoltunk sörből, üdítő italból,
ásványvízből.
Este az esküvőjük 35. évfordulóját ünneplő Lukács házaspárt
köszöntöttük.
4. nap kedd
Gyors reggelizés után az arborétumhoz igyekeztünk fél tízre, ahol
Melinda
kismama fogadott minket.A Szarvasi Arborétumot az olasz származású Bolza
család alapította. Nevét ifj. Bolza Józsefről, Pepi grófról kapta.
Jelenleg
a Budapesti Corvinus Egyetem
Tájépítészeti Karának felügyelete alatt működik. Az arborétum
pedagógus
végzettségű munkatársa másfél órás sétánk során számos
érdekességet mesélt a
látható növényekről, fellelhető állatokról. A kert építése a
tizenkilencedik
század második felében kezdődött, ma már 1600 fa- és cserjefaj,
mamut- és
páfrányfenyők találhatók benne.
Szárazföldi csatangolásunkat vízi úton folytattuk: kishajóval tettünk
meg
több mint egy órás utat, hallgatva kapitányunk vidám történeteit,
figyeltünk
a helyi érdekességekre és végül szálltunk partra táborhelyünk
közelében.
Az ebédet követőem kis családom számára a szlovák tájház
meglátogatása
következett:
A bejárati ajtón belépve a látogatót könnyen megidézheti a hely
légköre, a
korhű berendezéstárgyak magával ragadó varázsa, a képzeletükben
ezért
könnyen megelevenedhet aze házakban hajdanában élő és szorgoskodó
felvidékről származó (tót) parasztok mindennapi élete. A kiállítás
a
szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be
egy
jellegzetes 19. századi népi lakóházban,hatalmas mennyiségű, 936
kiállítási
tárgy segítségével. A tájház legértékesebb darabjai között
tartanak számon
egy Luther Mártont ábrázoló, zenélő képet, egy faragott bölcsőt,
egycsuklós
támlájú padot és a hímzett ködmönöket. A tájházban található
helységek:tisztaszoba, konyha, kamra.
a pénztáros-idegen vezető hölgy kimerítő részletességgel számolt be
a
látnivalókról – olyannyira, hogy nem is maradt idő a szárazmalom
megtekintésére gyermekünk vonatának indulásáig.A szarvasi szárazmalom
elnevezése abból ered, hogy nem vízzel, hanem igáslovakkal hajtották,
így
őrölték a gabonát.Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű,
klasszicista
stílusú szárazmalom 1836-ban épült, és egészen 1962-ig működött –
legtovább
az országban.
Miután a vasútállomásról kihúzott az egy kocsis vonat, párommal
dorbézolásba
fogtunk: a csomag cipekedés miatti folyadék vesztességet traubizással,
fagylaltozással és kávézással kívántuk pótolni …