Július 17 szombat – Függővasút, opera
Újabb részletek Lajos leveleiből:
“Postán küldök egy kis ismertetőt az itteni függővasútról, amely a világ leghosszabbja és mintegy 20 perces autózással a házunktól elérhető és felvisz bennünket a Sandia hegység 3,350 méteres gerincére.”
“Egy jó újság: mintegy 3 hónappal ezelőtt barátaink segítségével júliusra operajegyeket vettünk. Minden évben legalább egyszer elmegyünk a Santa Fé-i operaházba. Tegnap, utánajárással sikerült számotokra is jegyeket kapnom. Tehát: kedden, Július 13-án érkeztek. 17-én koraeste barátokkal és Veletek elhajtunk a 80 km-re lévő fővárosba és az Opera autó-parkolójában összecsukható székekkel és asztalokkal vacsora-pikniket tartunk a hozott ételekkel és borral-sörrel. Az előadás este 9 órakor kezdődik és a piknik egy jó óráig tarthat. Ez egy itteni szokás, majdnem minden látogató ezt csinálja. Az Operaház a világon egyedülállóan oldalt nyitott és egy domb tetején áll 3 ezer méteres hegyek közt. Minden világszínvonalú (a jegyek ára is). A program: Offenbach: Hoffman Meséi.”
A mai napra tervezett elfoglaltságra tehát már a szervezés idején készülhettünk. A szokásosan bőséges reggelit követően Barbara 4 ajtós autóján mentünk a svájci gyártmányú felvonóhoz: a két ponton felfüggesztett kötélpálya útvonalának hossza 4.467 méter, melynek során az érdeklődők eljuthatnak a városközpontból a Sandia-hegység csúcsára. A jegyváltást megelőzően találkoztunk Barbara munkatársnőjével, Susan-nal és annak férjével, Bob-al. Együtt szálltunk a 25-30 utast magába fogadó kabinba és hallgattuk az utaskísérő hangulat javító, ismertető kellően hangos mondatait. Szikrázó napsütésben, enyhe szélben siklottunk a mélység felett felfelé. Megérkezve a felső állomás állványzatára a csoport kétfelé szakadt. Barbara a baráti házaspárral a sportosabb ruházat és lábbelinek megfelelően hosszabb sétát választottak, míg mi Lajossal a szandálomhoz illeszkedő másfél órás tanösvénynek vágtunk neki. A jól kiépített gyalogút mentén a Dougles fenyőtől az amerikai mókusig rengeteg ismertető feliratot olvashatott el Tomi angolul és fordította számomra is. A régióban honos növények és állatok számos példányát sikerült közelről tanulmányozni, fényképezni. Amikor ismét együtt volt a társaság, Barbara meghívott valamennyiünket az étterembe, ahol egy hatalmas hamburgerrel csillapítottuk a jó levegő okozta éhségünket. Vissza lanovkázva a városba, hazafelé útközben megálltunk a velünk túrázó házaspár házánál egy kis üdítőitalra, teára, fagylaltra és egy Adam nevű, kis termetű mexikói csivava kutyával való barátkozásra.
Az esti programra készülődés végére pontosan érkezett az operába látogató csapat negyedik magyar tagja, Gáspár Magda. Az amerikai Andrew, felesége Szófia és a litván származású korelnök, Éva kissé késve érkeztek, de a színmagyar illetve az amerikai-lengyel-litván összetételű járgányok gyorsan falták a mérföldeket az Operaház parkolójáig. Ahogy Lajos is írta: piknikező vidám ember sokadalomba csöppentünk. Lezser, nyárias ruházatú zenekedvelők között elvétve akadt az Európában megszokott öltönyös, nyakkendős, flancos öltözékű vájt fülű műkedvelő. A sok enni- és innivalót elfogyasztva – miután repetáztunk fiammal Magda csoki tortájából – elindultunk a nézőtérre. Lajosék a karzaton foglalták el helyüket, Tomival a földszinti hátsó sorok egyikébe igyekeztünk. Az előadás francia nyelven zajlott, de minden ülőhely előtt monitoron angol és spanyol feliratozás révén lehetett követni az eseményeket. A nagy mese költő írásai alapján készült opera története dióhéjban: egy kocsma közönségének meséli el a főhős 3 balszerencsésen végződött szerelmének történetét. Az első imádottjáról kiderül, hogy automata gép, a második megbetegszik és meghal, míg a harmadik egy utcalány aki nem tudja, akarja elhagyni ledér foglalkozását. A premier előadás érdekessége volt, hogy az egyik szereplő 4 nappal a bemutató előtt ugrott be a lebetegedett kollegája helyére. Bár a karmester feszes tempót diktált és nem engedte, hogy a közönség széttapsolja az előadást, a 9-kor kezdődött darabot éjfél után fél egykor fejezték be. Éjjel 2 óra után kerültünk ágyunkba a nagyszerű élmény követően.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: