* Csütörtök megérkezés
Fél tizenkettő körül léptünk be az Erkel Ferenc Zeneiskola Kollégiumába, ahol Holl Józsefné Jolika és Alt Ilona, az alapítvány kurátorai fogadtak minket. Régi ismerősök – Tarcsafalvy Attila, Zwatt Henrik – mellett eleddig listákról, iwiw, facebook közösségi oldalakról ismert kapcsolatok elevenedtek meg hús-vér emberekké. Jolika férje és Tivadar révén a csomagok hamar a szobánkba kerültek és korgó gyomrunk figyelmeztetett az ebédidőre. Párommal a Tarcsáék felfedezte közeli Sörpincét céloztuk meg lépteinkkel. A lépcsőkön le helyett a kerthelységet részesítettük előnyben és jó választásnak bizonyult. A négyszemélyes kerti asztal szabad két helyére Győri Sándorné Ilike és kísérője, Zsóka telepedett le. A gyors kiszolgálás ellenére maradt egy kis idő ismerkedésre is. A menükből a csont leves, rántott szelet sült krumplival, káposztával töltött paprika savanyúsággal nagyon jó ízű volt. Nejem üdítővel, jómagam egy korsó soproni sörrel pótoltuk a nyári meleg okozta folyadék vesztességet. A kollégium felé bandukolva még egy fagyi nyalással oldottuk meg a desszertet. Annyira otthon éreztem magam az első nap délután, hogy még egy másfél órás durmolást is beiktattam a programba…
* 16-19-ig városnézés Fazekas Gézával
A tervezett időpontnál egy órával előbb érkezett Géza az Anna nevű, 11 éves unokájával és a hosszú sétát követően több mint fél órával később búcsúztunk el tőlük a kollégium kapujában. A rengeteg látnivalót megelőzően nyugdíjas idegenvezetőnk – egyébként a vendéglátó alapítványnak kurátora is – kis előadást tartott a kollégium első emeleti társalgójában. Részben a Gézától hallottak, részben más forrásokból foglaltam össze a következőket:
Gyula neve a történészek szerint kétféle eredetű lehet:
. Az első eredetelmélet szerint a honfoglaló magyarok katonai vezetőjének, a gyulának a tisztségére utal, akinek törzse, vagy annak egy része lehet hogy ezen a területen telepedett le.
. A másik elmélet szerint, a város helyén álló egykori monostort egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven, és innen ered a város későbbi elnevezése.
Általánosságban ez utóbbi elmélet vált elfogadottá.
Az őskortól Gyulamonostoráig terjedő időben a következőket említhetjük meg:
Az első, akkoriban itt letelepült újkőkori emberek időszámításunk előtt 5000 évvel jelentek meg ezen a tájon. Ettől fogva viszonylagos állandósággal létezett település, melynek folytonosságát réz-, bronz-, és vaskori leletek is bizonyítják. Az első jelentősebb nép, a szkíta népcsoport, a vaskorban jelent meg itt, majd őket követték a kelták. A népvándorlás idején, 500 körül a szkítákkal rokon szarmaták érkeztek a majdani Gyula területére. Több száz évig tartó ittlétüket a népvándorlás olyan különböző germán népei váltották fel, mint a vandálok, és a Visztula mentéről kimozdított gepidák, akik később Attila idején hun fennhatóság alá kerültek. A germán népek után az avarok voltak a következő letelepedők, s ittlétük hosszabb nyugalmi időszakot jelentett, amely egészen a honfoglalásig tartott.
Folytatás a következő bejegyzésben.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: