* 2011.06.24. Péntek
* 8.00-kor reggeli
Pirkadatkor még forgolódtam az ágyban, de aztán sikerült visszaaludni. “8 óra!” ébresztett feleségem és a folyóson élénk mozgolódás volt hallható. Nyomás a fürdőszobába és kapkodó haptákba vágással nyomultunk az ezúttal reggeliző helységnek használt társalgóba. Ekkor derült ki, hogy nincs még fél 8 sem – páromnak sikerült elnéznie az órát …A reggeli traumát néhány csepp szilvorum a valamikori Hoffmanéhoz hasonlóan gyógyította. Hatalmas, friss, meleg, békün szalonnás péksütemény és mákos rétes kárpótolt a riadókészültségért, melyet az úgynevezett albán pékségből hoztak a 27 résztvevő számára. Finom boci tej fogyasztása fokozta a kulináris élvezeteket.Végül a több adag fekete kávé helyre billentette kissé megviselt lelki egyensúlyomat. Az előző este elmaradt a “Mindenki mondjon 1-2 mondatot magáról!” társasjátékot is bepótoltuk és így egymást is jobban ismerve vágtunk neki az aznapi programnak. A társaság egyik fele kidőlt az előző napi város túrától, míg a vállalkozóbb, szívósabb másik fele neki indult Alt Ilonával és a 9 éves Nóra Rebeka nevű kislányával a közeli buszmegállónak.
* 9.00-kor indulás a gyulavári Kastélymúzeumba
A helyi közlekedésben 4-es számmal jelzett buszra vártunk, amely a vasút állomás és a gyulavári kastély között közlekedett. A végállomáson szinte már mi voltunk a járművön. Betódultunk az előcsarnokba és az alapítvány számára kiállított, csoportos látogatásról szóló számla elkészülte után birtokba vettük a terepet.
Lényegében két részre osztható a látnivaló: rögtön a Himnusz terembe léphetünk be. Itt sok ország himnuszával kapcsolatos ismereteket lehet elolvasni és fülhallgatókon keresztül meg is hallgathatjuk azokat. Az Írországi utazásunkra emlékezve az ír himnuszra voltam kíváncsi, de sikertelen volt a “Lehallgatás” gomb megnyomása. A terem közepén egy nagy asztal áll és tulajdonképpen a székek és az asztal között haladtunk körbe. Az egyes székekhez tartozó fülesek egy-egy himnuszhoz is tartozhattak. A terem ily módon alkalmas több nyelvű konferencia tartására is. Már a román, német, magyar nemzetiségi bútorokat, tárgyakat és eszközöket bemutató termek egyikében jártunk, amikor valakinek sikerült egy himnuszt megszólaltatnia. A néprajzi vonatkozású kiállítások mellett vadászattal, halászattal kapcsolatos látnivalók egészítették ki a vizuális élménysort.
Vissza felé ugyan az a busz szállított minket, de most a kórháznál szálltunk le és sétáltunk az ebédelés helyszínére.
* 13.00-kor ebéd Family étterem
Az utcai hőségről belépve a hűvösebb terembe és letelepedve az u alakú asztalhoz – az első kellemes élmény egy hideg pohár ásványvíz formájában ért minket. Ebből mindjárt repetáztam is. A menü hűtött GYÜMÖLCS LEVESSEL KEZDŐDÖTT, MAJD SÜLT CSIRKECOMB rizzsel. Többeknek hiányzott a savanyúság – Jolika hangot is adott ebbéli kifogásának a vendéglősnek, de ez már utólag nem volt orvosolható. Együtt vonultunk át az Egészség házba, az Alapítvány jelenlegi telephelyére.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: