Újabb utazással folytatódhatott a 2011-es év: július 25 és július 28 között a Nyugat-Dunántúli régióban tölthettünk el 4 napot. Feleségem munkahelye a budaörsi Szent István patika biztosított lehetőséget a Pest Megyei Gyógyszerész Kamara egyik alapítványán keresztül egy jól felszerelt apartmant igénybevételére.
* Az utazás.
Hétfőn reggel a 9:06-kor Déli pályaudvarról induló keszthelyi gyorsvonathoz igyekeztünk a 21-es autóbusszal. A lakásunktól mindössze 6 megállónyi távolságot hátamon egy termetes hátizsákkal állva tettem meg, mellettem fiam terelgette a gurulós bumszli bőröndöt és még a mindig ülőhelyet kereső párom is kibírta álló helyzetben a helybéli utazást. A pályaudvaron engem a vágányok végébe állítottak a csomagokkal, Tomi a jegyvásárlásba fogott, feleségem pedig péksüteményt vett az útra. Aztán mikor újra együtt volt a család, előre kutyagoltunk vonatunk 4. kocsijáig és indulás előtt 20 perccel kényelmesen elhelyezkedtünk. A szerelvény első fele tartott Keszthelyre, míg a mögöttünk lévő kocsitól kezdve a vonat második fele Balaton-szentgyörgytől Nagykanizsa felé vette az irányt. A végállomásig összeszedtünk 16 perces kését, a keszthelyi autóbusz állomáson sem volt kiemelkedően jó az utas tájékoztatás – így nem sikerült elérni azt a járatot, mellyel leendő szálláshelyünkhöz közel szállhattunk volna le. Maradt a taxis változat: Hévíz autóbusz állomástól bérelt járgánnyal közelítettük meg az úti célt.
* Keszthely
é. sz. 46.76965° k. h. 17.24813°
Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város, Zala folyó torkolatától északra fekszik, délen sík, északra kissé dombos területen. A környéken található Zalai-dombság és Keszthelyi-hegység dombjai, hegyei ölelik körbe a várost. Éghajlata az Adriai-tenger és a Balaton közelsége miatt kiegyensúlyozottabb, a nyár kevésbé forró, a tél kevésbé fagyos.
Adatok: irányítószám 8360, körzethívószám 83, teljes népesség 21 053 fő (2010. január 1.) népsűrűség 277,09 fő/négyzetkilométer terület 75,98 négyzetkilométer
Egy kis történelem.
Időszámításunk előtt a 4. században érkeztek a területre a kelták, akik a Dunántúl északi felét a Balaton vonaláig hódították meg. Széles körben elterjesztették a vas használatát, amelyből már nemcsak fegyvereket és ékszereket, de használati eszközöket, szerszámokat is készítettek, nevükhöz fűződik a lábbal hajtott fazekaskorong meghonosítása. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn Itáliával és a Balkánnal, görög mintára ezüstpénzt vertek.
A honfoglalásig tartó római kori időszaknak nevezett időkben számos hatás érte e környéket. A Fenékpusztai erőd létrejötte, a vele kapcsolatos hadi események kihatással voltak az itt élő népességre. Avarok, hunok, keleti gótok, longobárdok, frankok – hogy csak a legfontosabb néptörzseket említsük meg a sokszínű történelemből. 1247-ben említi először írásos forrás a helységet, a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplommal a mai kastély előtt. A két templommal rendelkező királyi birtok, Keszthely már a 13. század közepén jelentős helység lehetett. A század végén a Péc nembeli Marcali család szerezte meg, s ekkor már a település déli része is létezett. Károly Róbert visszaszerezte Keszthelyt, de fia, Nagy Lajos Lackfi Istvánnak ajándékozta azt. A 14. században komoly gazdasági fellendülés volt észlelhető Keszthelyen, a település a városiasodás útjára lépett. 15. század során sűrűn változtak Keszthely birtokosai. 1430 után Keszthely hosszú időre a Gersei Pethő család tulajdona lett. A család több kőházzal is rendelkezett a városban, fallal övezett kúriájuk a mai kastély helyén állt. Később épült egy másik épületük a Fő utca közepén. Az első portyázó török csapatok 1532-ben jelentek meg Keszthelyen, a Bécs ellen vezetett hadjárat során.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: