* Honfoglalás
Taxiból kiszállva az apartman gondnoknője és férje fogadott minket. Na persze, hiszen még Keszthelyen a buszra szállva mobil telefonon jeleztük érkezésünket a házaspárnak. Mindent megmutattak, elmagyaráztak – még a számzáras riasztót is. A lakópark ezen épületében csak ez a lakás került eladásra. A földszinten elhelyezkedő kégli főbejárati ajtaján túljutva egy hatalmas nappali-konyha kombináció fogadott minket. A 4 szék, asztal, TV mellett kanapé volt fellelhető. Ez utóbbi bútordarab szétnyitva szolgált 2 lakó alvóhelyének. A helység jobb hátsó sarkánál 2 ajtó nyílott a 2 ágyas hálószobába, illetve a mosdóval, zuhanyzóval és WC-vel felszerelt fürdőszobába. A meleg vizet és fűtést biztosító cirkó is a fürdőben került elhelyezésre.
* Menjünk enni!
Felkiáltással elköszöntünk a fogadó bizottságtól és a közelben lévő két étteremből az olaszos jellegű “La Montanara Ristorante & Pizzeria” lehetőséggel éltünk, ahol családtagjaim havai pizzát, jómagam bolognai spagettit ettünk. Az én adagom viszonylag kicsinek tűnt a 2 hatalmas pizza mellett, így a többiek önkéntes tizeddel kicsinyítették az eltérést … Fél négykor tettem le az üres kávés csészét és fizetés után most már tele hassal indultunk egy kis sétára. Az 1993 óta város legmagasabb részéről a főutcán keresztül lementünk az autóbusz állomásig, majd egy kicsit tovább a Tófürdőig. Közben vásároltunk vacsorára, reggelire valót, gyümölcsöt. A visszaúton kevésbé forgalmasabb részen úgymond “megcsodáltuk” a furcsábbnál furcsább házakat, építményeket. Fél 7 után értünk haza és vacsorázás, némi Tv nézés után nem kellett erőltetni az elalvást.
* Hévíz
Koordináták:
é. sz. 46.79069° k. h. 17.18438°
Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. Adatok: irányítószám 8380 körzethívószám 83 népesség 4318 fő (2010. január 1.) népsűrűség 519,61 fő/négyzetkilométer terület 8,31 négyzetkilométer A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott.
* Kedd
Nem kapkodtunk a reggeli felkeléssel – kényelmes reggelizéssel, komótos készülődéssel próbáltuk ellensúlyozni a borús, felhős időjárás okozta kedvetlenségünket. Végül háromnegyed 11-kor elindultunk és a másnapra tervezett programunk gördülékenysége érdekében lemértük a Nemesbük felől érkező Volán járat buszmegállójáig tartó gyaloglás idejét: 10-11 perc alatt tettük meg a távot. Aztán tovább sétáltunk a főúton, érintve az autó-buszállomást a Tófürdő főpénztáránál váltottunk 30 perces látogató jegyet. Az 500 forintos belépőkkel egyrészt menekültünk az eső elől, másrészt betekintettünk a nevezetes létesítmény belsejébe. Csuklónkra megkaptuk a digitális nyomkövetőt, lábbelinkre pedig a hígénia nevében műanyag zsákocskákat. A rendelkezésünkre álló idő nagy részét a fedett részen, a folyosókon található képek, leírások tanulmányozásával töltöttük, de fotózás érdekében a szabad ég alatt is viseltük a szemerkélő eső áldását. Feleségem óvott a fürdőzéstől a bal lábszáramon található nem éppen szép látvány miatt, de a futó látogatás során dőlt el, hogy utolsó nap délelőtt fiammal megmerítkezünk a gyógyvízben. A fél órás sétát időben befejezve megszabadultunk a csuklónkra erősített szerkentyűtől és a lábfejünket bugyoláló műanyag zsáktól.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: