Műemlékek

** Az étkezésekről

Az ebédeket valamilyen húslevessel kezdtük. A második fogás mindig valamilyen sült (sertés, szárnyas, marha) és köret, harmadik fogásként desszert. A vacsora általában nagy kupac aprított zöldséggel indult. Én nyuszi eledelnek hívtam és annyit fogyasztottam belőle, hogy maradjon hely a második fogásnak. Egyik este sült hal volt. Ádámot megkértem a fej eltávolítására és hogy mérsékeljem a szálkákkal való találkozás veszélyét – öt ujjas módszerrel estem nekik. Volt mindig ruhaszalvéta – ezt inkább az ölembe terítettem, volt papír szalvéta is, tehát viszonylag tisztán úsztam meg a táplálkozást. Ha mégse, akkor akár a földszinten, akár a nyolcadik emeleti szobáinkban fokozhattuk tisztaság érzetünket. Sohasem maradtunk éhesek, szomjúság enyhítéséről pedig később mesélek. A sütemények nem voltak különlegesek. Az itthon megszokott zamatokhoz képest jellegteleneknek tűntek, de mindegyiket meg lehetett enni és meg is ettem őket.

** Még néhány műemlék

Ebéd után Ádám rendezte e-mail-jeit, majd nekiindultunk a gyalogos hídon és az aluljárón keresztül az Óvárosnak. Először egy mecsetet látogattunk meg. Az iszlám vallás szerint a napi öt ima színhelye a mecset és sok helyen nem is léphet be nem muzulmán ember. Az előtérben cipőinket papucsra cseréltük, majd beléptünk a terembe. A teljes padozatot olyan szőnyeg borította, mint amilyenek gyerekkoromban a az iskolai tornatermekben voltak. Berendezési tárgy nincs, a Mekka felé néző falon van csak jelzés a vallásukat gyakorlók számára. A leírások szerint szószék elvétve fordul elő mecsetekben és az általunk meglátogatott helyen nem volt. Utólag olvastam, hogy a cipő levételénél ügyelni kell arra, hogy a lábbeli talpa ne legyen felfelé, mert illetlenség a talpat muszlin ember felé mutatni. Viselkedni pedig úgy kell ilyen helyen, ahogy azt más vallási intézményben szokásos: csendesen, illendően zárt ruházatban. Talán érdekesség – imádkozó muzulmán előtt soha, mindig csak mögötte szabad elhaladni. Végül egy gondolat, ahogy a fogyatékos emberekről gondolkodik az iszlám: A sérült, fogyatékkal élő emberekkel figyelemmel, tisztelettel, megbecsüléssel kell bánni és ugyanolyan jogok illetik meg őket, mint az ép, egészséges embereket.

Az ortodox Szűz Mária templom volt sétánk következő állomása. Belépve a templom ajtaján egy kis udvarba jutottunk, ahol vaslábakon állt a harangláb. Tovább haladva bejutottunk a terembe, ahol ennél a vallásnál megszokott aranyozott, egyszerű felületek fogadták a betérőt. Körül sétáltunk a teremben majd kiléptünk az épületből. A templom mögötti szűk, óvárosi utcán indultunk következő úti célunkhoz.

A római színház bejárata a műemléket magába foglaló terület legmagasabb pontján helyezkedik el. Néhány lépcső lefelé és máris kipróbálhattam a magyar siketvak igazolványom nemzetközi hatóerejét: én ingyen, Ádám 5 leva ellenében léphetet be a fantasztikus antik építménybe. Meg kellett küzdeni a különböző magasságú, szélességű és mélységű lépcsőkkel, de végül épségben lejutottunk a legalsó szintig. Aztán jött az emeletes színpadra való felmászás. Az utolsó színpadi emeletet azért már kihagytam …

A látogatás fáradalmait a műemlékre és a városra ránéző kávézó egyik asztalánál pihentük ki. Az üdítő mellé meglepetésemre nagyon jó kávét is kaptam.