A Kertészeti Egyetemen végzett első tartósító ipari évfolyam idei találkozója hangulatos városban élő évfolyamtársunk jóvoltából Szentendrére lett megszervezve. A tavalyi randevún, melyen a szekszárdi Módos Ernő volt a házi gazda, Vajda Jánost kérték fel a 2013-as összejövetel megszervezésére. A rövid, mind össze egy hónapos levelezgetés, telefonálás tükröződött a résztvevők szerényebb létszámában. De akik ott voltak – nem bánták meg!
Június elsején délelőtt még egy körlevélben jeleztem az évfolyamnak: melyik HÉV-vel utazunk a tiszteletbéli kertész feleségemmel. A szombat kora délutáni időpontban 14:18-kor induló szerelvény második kocsija még meglehetősen üres volt a Batthyány téri végállomáson. Aztán a Margit hídnál megjelent a Vadai házaspár és csatlakozott hozzánk Némethi Laci. Gyorsan elszállt a 38 perces menetidő …
Szentendre város Pest megyében a Szentendrei kistérségben található. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. A város az 1970-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságot. Az ekkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területéről elkülöníti az ezek határán haladó 11-es főút. Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a telep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. A ’70-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros 2010-ben elérte a 25000 fős lakosságot, napjainkra túllépte a 26 ezret. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.
Leszállva a Hév-ről elhaladtunk az állomás épület előtt, mellett és az aluljárón áthaladva kereszteztük a 11-es utat. Fellépkedve a lépcsőkőn a Kossuth utcában találtuk magunkat és házigazdánk előzetes útmutatója alapján a jobb oldalon figyeltük a csökkenő számozást. Nekünk a 16 szám alatti Mathias Rex panzió megtalálása volt a célunk. A tíz perces séta után átjutva egy kapuboltozaton a Vajda házaspár fogadott minket. Időben érkeztünk, az előre rögzített 15 óra előtt. Gondozott udvarban letelepedtünk egy nagy asztal köré és ahogy érkeztek a többiek egyre több szék került körös körül. Borászaink hozományai is előkerültek és a majd két órás beszélgetésekben senkinek sem kellett száraz torokkal ücsörögnie a hol napsütéses, hol szemerkélő esőben. Valamennyien elfértünk egy fedett rész alatt, az időjárás váltakozó arca nem zavarta a percek vidám múlását. Házigazdánk noszogatására a jóra forduló meteorológiai viszonyok közepette felkerekedett a társaság egy kis városnéző sétára. Néhányan, mozgásukban már nem a húszas éveikben járók vállalták a házőrzést, ők tovább folytatták a jóízű beszélgetést. Ernő vállalta a kíséretemet és nagyon jól csinálta: követhető ritmusban ment, bal könyökét fogva zökkenő mentesen tudtunk haladni a változatos terepen. Akkor és annyi információt közölt, amennyivel gond nélkül közlekedtünk. Van már számos szafrangja – ezennel a “Suma cum lauda Labrador” címet adományozom néki.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: