A város területén volt található a római időkben Marcus Aurélius kedvenc katonai tábora. Ezekben az évszázadokban számos híres ember megfordult, de felsorolásuktól most eltekintek. A népvándorlás idején lakatlan helyre a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem telepedett le, a római őrhely és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta. A 9-12. század között a város története gyakorlatilag ismeretlen. A 12. században már a veszprémi püspökség oklevél-kiállító székhelye Szentendre. A városmag a korábbi római őrtoronyhoz képest a Bükkös patak másik oldalán települt a ma is meglévő Szent András-templom köré. (Ma Keresztelő Szent János-plébániatemplom.) A török korban a város elnéptelenedett, egy 17. századi összeírás alapján a városban egyetlen családfő volt, vagyis legfeljebb egy családnyi állandó lakos, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet jelentette a teljes létszámot. A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be: felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. Ezek azonban nem azonosak az eredeti szerb bevándorlók által épített házakkal. A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamárhegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Szentendre 1872-ben érte el azt a szintet, amikor a falusi jelleg helyett ismét a városias jelleg dominált, és mind a közigazgatás, mind a település infrastruktúrája lehetővé tette a várossággal járó előjogok gyakorlását. A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre. Az 1979-ig alig 3-4 ezres település lélekszáma terület hozzácsatolások révén ugrásszerűen megugrott és napjainkban már 26000 embernél többen élnek ebben a városban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: