Hol volt, hol nem volt … valamikor nem is oly régen – úgy öt évvel ezelőtt – lezajlott egy sikeres nemzetközi siketvak rendezvény Sopronban. Aztán teltek múltak az évek és a Siketvakok Országos Egyesületében formálódott a gondolat: fennállásunk 20. éves jubileumát egy újabb sok nemzetiségű programmal kellene megünnepelni. Az Európai Siketvakok Uniója tavaly 2013-ban a bulgáriai Plovdivban tartotta tisztújító közgyűlését. A nyitóesten nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a hazaiak nevében meghívhattam a nemzetközi szervezeteket, tagjait az 2014-i rendezvényünkre. Sok nagyobb és apróbb mozzanat után következett el a “SIKETVAKOK 15. EURÓPAI REHABILITÁCIÓS ÉS KULTURÁLIS HETE” program a magyarországi VISEGRÁD-on és környékén, időszámításunk 2014. évében, AUGUSZTUS 25-e és 31-e között.
* Visegrád
A 16. században Hoefnagel szerint Visegrád (németül Plintenburg, szlovákul: Vyšehrad) város Pest megyében, a Szentendrei járásban. Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A Dunakanyarban, a Duna folyam jobb partján, Budapesttől északra 30 km-re található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában. A Várhegy 328 m magas. (A Budapest-Visegrád távolság a 11-es főúton 42 km.
* Egy kis történelem
A rómaiaknak 14 őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon a 4. században, Pone Navata. Ezután rövid ideig a kvádok lakták. A 6. – 9. században a város területén megtelepedtek az avarok és a szlávok.
Szent István a Sibrik-dombon lévő erődben hozta létre első vármegyéje várispánságát (a várat 1009-ben említi először írott forrás); a tatárjárás után indult meg a várrendszer kiépítése, a Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal, amely a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt Salamon Árpád-házi király börtöne). A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát. 1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik hatalom képviseltette magát. A lengyel király itt mondott le végleg Sziléziáról a Német-római Birodalom javára. Visegrádon a három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen, kereskedőik részére a bécsi vám kikerülését rendelik el.
Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.
Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország vezető politikusai itteni találkozásuk alkalmával írták alá a Visegrádi Együttműködés alapító nyilatkozatát.
A település állandó lakosainak száma régóta stagnál: 1910-ben 1506, 1990-ben 1781, míg 2001-ben 1657 volt. Városi rangot 2000-ben kapott.