* Augusztus 27., szerda
Erre a napra szomorú kötelezettségünk adódott: az egyetemi évfolyamtársam temetésére kellett Dunakeszire utaznunk, így a programokról mások elmondása alapján írok.
* Esztergom
Mindenki buszra szállt, majd a helyszínre érve a társaság egyik fele a Bazilikánál kezdett, a többiek borkóstoló részesei voltak.
A Bazilika megtekintése idegenvezetéssel történt. Sajnos rövid volt az idő, de aki ott volt, nagyjából meg volt elégedve a hallottak alapján. Voltak néhányan, akik többre vágytak, és le a kalappal, mert felmentek a Kupolába, ami 414 lépcső. Volt aki lement az Altemplomba, ahol 400-nál több egyházi személy nyughelye található, a Rotundában az Érsekek nyughelyét nézték meg. A Bazilikán belül van átmentve a középkori Szt. Adalbert templomból Bakócz Tamás érsek Halotti kápolnája, ami a legépebben megmaradt reneszánsz építészetünk emléke.
Néhány szó történelem:
Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a Magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. 1831-ben Kazinczy így ír az altemplomról: “Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja.”[3] Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.
A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.
* Borkóstoló a Prímás Pincében
Telefonon megkerestem az illetékes munkatársat: Szőllősi pincészet, Demeter Pince és a Juhász testvérek egy-egy terméke került bemutatásra, de nem sikerült beazonosítanom a konkrét borokat. E sorok írásáig e-mail-os megkeresésemre nem érkezett válasz – ezúttal elmarad az italok borászokat is kielégítő leírása.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: