* Fellegvár megtekintése idegenvezetéssel
Az esztergomi kirándulásról visszatértek a közös Sirály éttermi ebéd után ismét két csoportra oszlottak és az előző nap délelőtti programja került kivitelezésre, de most fordított felállásban. Feleségemmel a Fellegvárba tartó csoporttal kellett volna tartanunk, de a buszok indulásakor értünk vissza szomorú kötelezettségünkről, kedves évfolyamtársam temetéséről és még nem ebédeltünk. Nélkülünk indultak társaink és a következőket láthatták:
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során:
a vár történeti kiállítása,
Rekonstruált makett-erődrendszer, vár,
A Szent korona történeti kiállítás,
Panoptikum,
Vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítás.
* Augusztus 28., csütörtök
* A Telgárthy-rét
A turista hajlamúak gyalog (30-40 perc alatt) vagy a kevésbé mozgásképesek busszal (10 perc alatt) jutottak el a célhoz. Erdészeti bemutató 4 helyszínen fogadta az érkezőket az Arborétum és a rét területén. Párommal a következő sorrendben látogattuk végig az attrakciókat: először a gyógynövényekről hallhattunk kiselőadást, kóstolhattunk gyógyteákat és megcsodálhattuk Panni kutyával kombinált ügyességi feladatok. Átsétálva a vadállatok csontjait, bőrét bemutató asztalhoz megsimogathattam vaddisznó, róka és mit tudom én milyen bőröket, kezembe vehettem állat koponyákat és műanyagban megörökített lábnyomatokat. Aztán a vadon élő növények levélzete, termései adtak tapogatnivalót. Végül a madarak vonulása, gyűrűzése és más érdekességek kapcsán hallgathattunk meg egy lelkes ornitológust.
* Piknikebéd
Különleges feladatot teljesített ez alkalommal a rendezvényt kiszolgáló pincércsapat: a természet lágy ölén megterített asztalokra tálalták az esedékes ételt. Ez alkalommal a leves után vaddisznó pörkölt volt a fő étel. A nem éppen sima terepen tökéletes felszolgálásban volt részünk a jó ízű ennivalókról nem is beszélve.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: