Hallatlanul és látatlanul

Az utolsó napok

* Lovagi Torna a Salamon-toronyban

A délutáni program egy kis múltat idéző előadás volt. Többség a Reneszánsz Étteremig utazott busszal és onnan gyalogosan jutott el a toronyig . Néhányunkat a hotel elől közvetlenül a toronyhoz szállítottak kis, terepen is mozogni képes buszokkal. A nézők bevonulása ülőhelyeikre fanfár és dobszó kísérete mellett zajlott. A program során 3 nyelvű konferálás történt, magyarul, angolul és oroszul hallhattuk az információkat. A jelentkező vendégek közül király és királynő választás, illetve a királynő szórakoztatására udvari bolond választás történt. Az előbbiek koronát, az utóbbi bolond sipkát helyezhetett a fejére valamint megfelelő jelmezben szemlélhették az eseményeket. Ezután 9 szereplővel különböző ügyességi próbákat láthatott a nagyérdemű a Szent György Lovagrend múltat bemutató csoportja révén.

Aztán ki hogy érkezett úgy jutott vissza a Reneszánsz étterembe, vagyis gyalogosan és busszal. Királyi lakoma várt mindenkire: napjaink köretei helyett egy hatalmas, friss jó ízű cipót kellett elosztani az őzleves és a második fogásban tálalt sült húsok között. Nem maradt el az étkezés előtti aperitif és fehér vagy vörös boron kívül üdítő italt is választhatott a lakomázó. A sok finom enni és innivaló után jól esett a séta szálláshelyünkig.

* Augusztus 30., szombat

* Szabadidő

A rehabilitációs és kulturális héten résztvevők mindegyike kapott nyakba akasztható, nevet, országot feltüntető azonosítót. Ezzel a bilétával ezen a napon ingyen lehetet utazni A kompon. A túlsó oldalon, Nagymaroson “Csípős fesztivál” várt az érdeklődőket. A kicsi piacon és a környékbeli boltokban a külföldi résztvevők nem sok ajándékot találhattak az otthoniaknak.

A közeli Pálinka múzeumban nem csak ismereteket lehetett szerezni a készítés történetéről, módjáról, de akár több fajtát meg is lehetett kóstolni a vállalkozó kedvűeknek.

Mi a délelőttöt a szállodában töltöttük: Eszter nyugágyon olvasott a szálloda kertjében, magam az MP3 lejátszómat hallgattam a szobában.

* Hajókirándulás a Dunakanyarban

Buszokkal jutottunk a Visegrád-3 hajókikötőbe, ahol kis várakozás után feltűnt a sétahajónk. Helyet cserélt a két turnus és máris a vízen haladtunk észak felé. Dömösig úsztunk felfelé majd visszafordulva gyorsan visszaértünk a kiindulási pontra.

* Búcsúparti

Elérkezett az utolsó este: a vacsora után országonként egy képviselő kapott szót. Köszönték a jó programokat és szervezést. Ajándékok sora vár elhelyezésre az egyesületünk irodánk falán, vitrinjében. Ha ez így megy tovább, székházat kellene szereznünk … Aztán este 9 óra magasságában elkezdődött a zenés, táncos mulatság. Hallókészülékem nem igazán működik jól ilyen zajos viszonyok között – visszavonultunk szobánkba.

* Augusztus 31., vasárnap

* Hazautazás

Felkeléstől a reggelizésig összeálltak a csomagok. Miközben fogyasztottuk a szokásos menüt már búcsúzkodtunk akitől csak lehetett. Óvatosságból 20 perccel előbb mentünk ki a megállóba és a menetrendben jelzett időpont előtt 10 perccel már fel is szállhattunk a járatra. Ugyan oda ülhettünk, mint odafelé: a forgó utánikettős helyen és bőröndjeink sem zavarták a többi utast. A többi közlekedési járműn is kényelmesen utaztunk hazáig, említésre méltó mozzanat nem történt.

Beszámolóm végén szeretném megköszönni egyesületünk vezetésének és munkatársainak a hatalmas szervezési munkát és a nagyszerű kivitelezést, név szerint Gangl Tamást, Királyhidi Dorottyát, Bodó Zoltánt és Vidálkovics Viktóriát emelve ki, de sokan tették a dolgukat és járultak hozzá a közös sikerhez. A Siketvakok Országos Egyesülete 2014-ben is kitett magáért.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!