{"version":"1.0","provider_name":"Hallatlanul \u00e9s l\u00e1tatlanul","provider_url":"https:\/\/hallatlan.cafeblog.hu","author_name":"Solt\u00e9sz Mikl\u00f3s","author_url":"https:\/\/hallatlan.cafeblog.hu\/author\/soltesz_miklos\/","title":"M\u00e9g m\u00e1sf\u00e9l nap m\u00fazeum","html":"4. nap kedd\r\n\r\nA Rodin m\u00fazeum\r\n\r\nAuguste Rodin az impresszionista szobr\u00e1szat legnagyobb hat\u00e1s\u00fa k\u00e9pvisel\u0151je.\r\nRodin \u00e9lete v\u00e9g\u00e9n, 1916-ban teljes vagyon\u00e1t a francia \u00e1llamnak adom\u00e1nyozta\r\nazzal\r\na kik\u00f6t\u00e9ssel, hogy l\u00e9tes\u00edtsenek \u00e1lland\u00f3 m\u00fazeumot m\u0171veinek. A Rodin M\u00fazeum\r\nv\u00e9g\u00fcl abban a h\u00e1zban kapott helyet, melyet 1906 \u00f3ta b\u00e9relt a m\u0171v\u00e9sz. Ez a\r\nm\u00fazeum\r\n\u0151rzi az\u00f3ta is Rodin legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9t. A k\u00e9t szintes, 16 termes\r\n\u00e9p\u00fclet bej\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n a kertben tal\u00e1lhat\u00f3 szobrok k\u00f6vetkeztek, k\u00f6zt\u00fck a\r\nCalaisi polg\u00e1rok, A pokol kapuja - benne A gondolkod\u00f3val. Megszagoltam a\r\n2000 fajt\u00e1t tartalmaz\u00f3 r\u00f3zsagy\u0171jtem\u00e9ny egyik\u00e9t is.\r\n\r\nElhagyva a Rodin m\u00fazeumot \u00e1tballagtunk a k\u00f6zeli Invalidusok \u00e9p\u00fclet\u00e9hez.  A\r\nmellette tal\u00e1lhat\u00f3 aranykupol\u00e1s templom 1840 \u00f3ta \u0151rzi Nap\u00f3leon hamvait. Am\u00edg\r\na fiatals\u00e1g V\u00e9gig szaladt a fegyverki\u00e1ll\u00edt\u00e1som - p\u00e1rommal el\u00fccs\u00f6r\u00f6gt\u00fcnk a\r\nkatedr\u00e1lisban \u00e9s hallgattuk a felcsend\u00fcl\u0151 orgona muzsik\u00e1t. Valaki \u00e9ppen\r\ngyakorolt.\r\n\r\nEzut\u00e1n ir\u00e1ny P\u00e1rizs teteje: Sacr\u00e9 Cour bazilika, vagy m\u00e1sk\u00e9ppen a Fogadalmi\r\ntemplom  a 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, h\u00edres feh\u00e9r \u00e9p\u00fclete m\u00e1ig\r\nmeghat\u00e1roz\u00f3 jelens\u00e9ge a montmarte-i dombnak. Kiv\u00e9dve a sok l\u00e9pcs\u0151t -\r\nsikl\u00f3val k\u00f6zlekedt\u00fcnk, b\u00e1r maradt m\u00e9g l\u00e9pcs\u0151 a templom bej\u00e1rat\u00e1ig. A\r\nk\u00f6zelben megtal\u00e1ltuk Salvador Dali ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t itt is hatott a\r\nvakigazolv\u00e1ny.\r\nVacsor\u00e1nkat a a Montmarte f\u0151ter\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 sok vend\u00e9gl\u0151 egyik\u00e9ben\r\nfogyasztottuk el. A 25 \u00e9ves h\u00e1zass\u00e1gi \u00e9vfordul\u00f3 \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9ge egy \u00fcveg\r\nd\u00e9l-francia orsz\u00e1gi Merl\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban materializ\u00e1l\u00f3dott.\r\n\r\nAz elfogyasztott ital j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sa is belej\u00e1tszhatott abba, hogy neki\r\nindultunk a leghosszabb napunk utols\u00f3 programj\u00e1ba: az Arc de Triomphe,\r\nk\u00f6zismert magyar nev\u00e9n a Diadal\u00edv megl\u00e1togat\u00e1s\u00e1ba. Egy h\u00edres p\u00e1rizsi\r\neml\u00e9km\u0171, Franciaorsz\u00e1g f\u0151v\u00e1ros\u00e1nak egyik legismertebb l\u00e1tnival\u00f3ja, amely I.\r\nNap\u00f3leon\r\n\u00e9s a mindenkori francia hadsereg dics\u0151s\u00e9g\u00e9t hirdeti a Champs-\u00c9lys\u00e9es\r\nv\u00e9gpontj\u00e1n, a Charles de Gaulle (kor\u00e1bban \u00c9toile) t\u00e9ren. A vakigazolv\u00e1ny\r\nkiv\u00e1ltotta szok\u00e1sos 2 jegy mellett mind a h\u00e1rman liften mehett\u00fcnk az 50\r\nm\u00e9teres \u00e9p\u00edtm\u00e9ny tetej\u00e9re, ezzel 287 l\u00e9pcs\u0151 megm\u00e1sz\u00e1s\u00e1t\u00f3l est\u00fcnk el. A\r\npanor\u00e1ma k\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n elhangz\u00f3 nevezetess\u00e9gek m\u00e1r ismer\u0151sen\r\ncsengtek. Lefel\u00e9 az ifjak lifteztek, a m\u00e9g ifjabb gyalogolt ...\r\n\r\n5. nap szerda\r\n\r\nAz itthon el\u0151re megv\u00e1s\u00e1rolt 4 napos m\u00fazeum-b\u00e9rlet minket \u00e9rdekl\u0151 marad\u00e9ka\r\nmaradt erre a napra.\r\n\r\nPicasso m\u00fazeum\r\n\r\nA Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Pablo Picasso a legjelent\u0151sebb modernista fest\u0151k\r\negyike.\r\nA 31 terem falain azonban nemcsak az \u0151 alkot\u00e1sai tal\u00e1lhat\u00f3k. Nejem\r\nkonzervat\u00edv z\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1ggal, fiam fiatalos nyitotts\u00e1ggal szeml\u00e9lte a m\u0171v\u00e9sz\r\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakaiban keletkezett alkot\u00e1sait.\r\n\r\nA m\u00fazeum kertj\u00e9ben elfogyasztott, minden ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n j\u00e1r\u00f3 jutalom\r\npressz\u00f3 k\u00e1v\u00e9 ut\u00e1n \u00e1ts\u00e9t\u00e1ltunk a Pompidou k\u00f6zpontba. A Modern m\u0171v\u00e9szetek\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa egyik\u00fcnket sem t\u00f6lt\u00f6tte el lelkesed\u00e9ssel, \u00edgy azt\u00e1n a k\u00f6zpont\r\nalatt-mellett l\u00e9v\u0151 \u00f6nkiszolg\u00e1l\u00f3 \u00e9tteremben eb\u00e9delt\u00fcnk meg. Tele hassal\r\nindultunk a k\u00f6vetkez\u0151 helysz\u00ednre.\r\n\r\nA Panth\u00e9on, amelyben ma Franciaorsz\u00e1g nagyjai nyugszanak, h\u00e1nyatott sorsot\r\n\u00e9lt \u00e1t. XV. (azaz tizen\u00f6t\u00f6dik) Lajos fogadalmat tett, hogy betegs\u00e9g\u00e9b\u0151l\r\nfel\u00e9p\u00fclve templomot\r\n\u00e9p\u00edttet\r\nP\u00e1rizs v\u00e9d\u0151szentje, Szent Genov\u00e9va tisztelet\u00e9re. 1756-ban, ennek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re\r\nJacques Soufflot, udvari \u00e9p\u00edt\u00e9sz\u00e9t k\u00e9rte fel. Anyagi neh\u00e9zs\u00e9gek ut\u00e1n \u00e9ppen a\r\nforradalom kit\u00f6r\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el ez a templom\u00f3ri\u00e1s \u00e9s m\u00e1r a forradalm\u00e1rok is\r\n\u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy a legh\u00edresebb franci\u00e1knak \u00e1ll\u00edtanak benne eml\u00e9ket. Abban\r\nazonban \u0151k sem tudtak megegyezni, ki m\u00e9lt\u00f3 erre. K\u00e9s\u0151bb Nap\u00f3leon visszaadta\r\naz egyh\u00e1znak, majd 1885-ben d\u0151lt el v\u00e9gleg, hogy a legdics\u0151bb franci\u00e1k\r\ncsarnoka\r\nlesz. Az altemplomban tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Victor Hugo \u00e9s Emile Zola,\r\nVoltaire \u00e9s Rousseau, a matematikus Monge \u00e9s Lazare Carnot, valamint a k\u00e9t\r\nNobel-d\u00edjas\r\nfizikus: Perrin \u00e9s Langevin s\u00edrhelye. A nyughelyek t\u00f6bbs\u00e9ge a sz\u00e9les\r\nf\u0151folyos\u00f3r\u00f3l ny\u00edl\u00f3 kis kamr\u00e1csk\u00e1kban van, r\u00e1ccsal v\u00e9dve a t\u00falzott\r\nk\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3kt\u00f3l.\r\nKiv\u00e9tel Rousseau kopors\u00f3ja, amelybe akarva-akaratlan belebotlik a l\u00e1togat\u00f3,\r\nmivel kopors\u00f3j\u00e1b\u00f3l egy f\u00e1b\u00f3l faragott k\u00e9z ny\u00falik ki a felvil\u00e1gosod\u00e1s\r\nf\u00e1kly\u00e1j\u00e1t\r\ntartva.\r\nA rengeteg n\u00e9v k\u00f6z\u00fcl a fentieken k\u00edv\u00fcl kiv\u00e1lasztottuk a Curie h\u00e1zasp\u00e1rt \u00e9s\r\nLuis Braille nyughely\u00e9t. Az ut\u00f3bbi 25. kriptateremben tal\u00e1lhat\u00f3 s\u00edrhelye\r\nkiv\u00e9telezett m\u00f3dom van kialak\u00edtva: a t\u00f6bbi s\u00edron is \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9sett sz\u00f6veg\r\nmellett Braille neve \u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1sa neonk\u00e9nt vil\u00e1g\u00edt, az inform\u00e1ci\u00f3k\r\npont\u00edr\u00e1ssal is megjelen\u00edtettek illetve francia hangfelv\u00e9tel is lej\u00e1tszhat\u00f3.\r\n\r\nA kupola gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban v\u00e9gezte el 1849-ben L\u00e9on Foucault fizikus azt a h\u00edres\r\ningak\u00eds\u00e9rlet\u00e9t, amellyel a F\u00f6ld forg\u00e1s\u00e1t bizony\u00edtotta be. L\u00e1togat\u00e1sunk\r\nkezdete \u00e9s v\u00e9ge pontosan nyomon k\u00f6vethet\u0151 volt az inga k\u00f6r\u00e9 kialak\u00edtott\r\nbeoszt\u00e1son.\r\n","type":"rich"}