1.0Hallatlanul és látatlanulhttps://hallatlan.cafeblog.huSoltész Miklóshttps://hallatlan.cafeblog.hu/author/soltesz_miklos/* Honfoglalás Taxiból kiszállva az apartman gondnoknője és férje fogadott minket. Na persze, hiszen még Keszthelyen a buszra szállva mobil telefonon jeleztük érkezésünket a házaspárnak. Mindent megmutattak, elmagyaráztak - még a számzáras riasztót is. A lakópark ezen épületében csak ez a lakás került eladásra. A földszinten elhelyezkedő kégli főbejárati ajtaján túljutva egy hatalmas nappali-konyha kombináció fogadott minket. A 4 szék, asztal, TV mellett kanapé volt fellelhető. Ez utóbbi bútordarab szétnyitva szolgált 2 lakó alvóhelyének. A helység jobb hátsó sarkánál 2 ajtó nyílott a 2 ágyas hálószobába, illetve a mosdóval, zuhanyzóval és WC-vel felszerelt fürdőszobába. A meleg vizet és fűtést biztosító cirkó is a fürdőben került elhelyezésre. * Menjünk enni! Felkiáltással elköszöntünk a fogadó bizottságtól és a közelben lévő két étteremből az olaszos jellegű "La Montanara Ristorante & Pizzeria" lehetőséggel éltünk, ahol családtagjaim havai pizzát, jómagam bolognai spagettit ettünk. Az én adagom viszonylag kicsinek tűnt a 2 hatalmas pizza mellett, így a többiek önkéntes tizeddel kicsinyítették az eltérést ... Fél négykor tettem le az üres kávés csészét és fizetés után most már tele hassal indultunk egy kis sétára. Az 1993 óta város legmagasabb részéről a főutcán keresztül lementünk az autóbusz állomásig, majd egy kicsit tovább a Tófürdőig. Közben vásároltunk vacsorára, reggelire valót, gyümölcsöt. A visszaúton kevésbé forgalmasabb részen úgymond "megcsodáltuk" a furcsábbnál furcsább házakat, építményeket. Fél 7 után értünk haza és vacsorázás, némi Tv nézés után nem kellett erőltetni az elalvást. * Hévíz Koordináták: é. sz. 46.79069° k. h. 17.18438° Hévíz város Délnyugat-Magyarországon, Zala megyében, a Hévízi kistérség központja. Itt található a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű gyógytó. Adatok: irányítószám 8380 körzethívószám 83 népesség 4318 fő (2010. január 1.) népsűrűség 519,61 fő/négyzetkilométer terület 8,31 négyzetkilométer A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorlás kori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik. A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban. 1992. május 1-jén városi címet kapott. * Kedd Nem kapkodtunk a reggeli felkeléssel - kényelmes reggelizéssel, komótos készülődéssel próbáltuk ellensúlyozni a borús, felhős időjárás okozta kedvetlenségünket. Végül háromnegyed 11-kor elindultunk és a másnapra tervezett programunk gördülékenysége érdekében lemértük a Nemesbük felől érkező Volán járat buszmegállójáig tartó gyaloglás idejét: 10-11 perc alatt tettük meg a távot. Aztán tovább sétáltunk a főúton, érintve az autó-buszállomást a Tófürdő főpénztáránál váltottunk 30 perces látogató jegyet. Az 500 forintos belépőkkel egyrészt menekültünk az eső elől, másrészt betekintettünk a nevezetes létesítmény belsejébe. Csuklónkra megkaptuk a digitális nyomkövetőt, lábbelinkre pedig a hígénia nevében műanyag zsákocskákat. A rendelkezésünkre álló idő nagy részét a fedett részen, a folyosókon található képek, leírások tanulmányozásával töltöttük, de fotózás érdekében a szabad ég alatt is viseltük a szemerkélő eső áldását. Feleségem óvott a fürdőzéstől a bal lábszáramon található nem éppen szép látvány miatt, de a futó látogatás során dőlt el, hogy utolsó nap délelőtt fiammal megmerítkezünk a gyógyvízben. A fél órás sétát időben befejezve megszabadultunk a csuklónkra erősített szerkentyűtől és a lábfejünket bugyoláló műanyag zsáktól. rich