1.0Hallatlanul és látatlanulhttps://hallatlan.cafeblog.huSoltész Miklóshttps://hallatlan.cafeblog.hu/author/soltesz_miklos/ Szeptember elején levelet kapott a Siketvakok Országos Egyesületének elnöke, Gangl Tamás, melyben egy kiállítás megnyitójára invitáltak bennünket és kérték: vegyünk részt az ez alkalomból szervezett kis műsorban a jel nyelvi produkciónkkal. Szeptember 14-én délután 3 órakor gyűltünk össze az Astoriánál lévő egyesületi irodában, hogy próba keretében felfrissítsük emlékeinket a dalszövegeknek megfelelő jel nyelvi elemekről. A kért egy műsorszám helyett tehát két számmal készültünk A Kézzelfogható Alapítvány rendezésében megnyitásra kerülő kiállítás alkalmi előadására. A gyakorlás minden percének kihasználása után szinte pihenés volt a több mint egy órás utazás. A Széll Kálmán téren a csapathoz csatlakozott Steftek Adél , aki szintén vállalt fellépést a műsorban, és Lukácsné Magdika, akit a megnyíló kiállítás anyaga vonzott a színhelyre. Hosszan zötykölődtünk a 61-es villamost pótló buszon, de egyszer minden utazás véget ér ... Hűvösvölgyben egy cigarettányi időt várva szálltunk a 6-7 lehetséges járat egyikére és a 7. megállóban szálltunk le. Koordináták: é. sz. 47° k. h. 18° 57' Pesthidegkút egyike az 1950. január 1-én Budapesttel egyesített 23 településnek, a fővároshoz csatolása előtt önálló nagyközség volt. Ma Budapest 10 városrésze osztozik egykori területén, amik összefoglaló, nem hivatalos neve továbbra is Pesthidegkút. Története Neve korábban Hidegkút volt, a Budapest közelségére és a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozásra utaló előtagot a 20. század elején, a helynevek hivatalos megállapításakor kapta. Nevét 1255-ben Negyedik Béla király oklevele említette először Hidegkút néven, amikor Solymárral együtt a margitszigeti apácáknak adta egy másik birtokért cserébe. 1690-ben az elpusztult helyek között írták össze. 1711-ben alapították újra. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vették fel, lakosai ekkor mind németek voltak. A Klebelsberg Kultúrkúria (művelődési ház) A római katolikus plébániáját 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébánia-templom is. A határrendezés 1867-ben és a szőlődézsma-váltság 1870-ben történt. A településhez a 20. század elején három mészégető-kemence is tartozott. A határban pedig egy 17. századbeli templom romjai ekkor még láthatóak voltak. Hidegkúthoz tartozott Mária-Remete, látogatott búcsújáróhely, mely a hegyek között, regényes vidéken fekszik, van itt szentkút és díszes templom is, mely 1899-ben épült. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Pomázi járásához tartozott. 1910-ben 2130 lakosából 440 magyar, 1643 német, 27 szlovák volt. Ebből 2063 római katolikus, 43 református volt. Pesthidegkút 1950 óta Budapest második kerületének része. rich