<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Hallatlanul és látatlanul</provider_name><provider_url>https://hallatlan.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Soltész Miklós</author_name><author_url>https://hallatlan.cafeblog.hu/author/soltesz_miklos/</author_url><title>Séta a városban, vacsora a pincében</title><html>
Sétánk során a Fő tér felé indultunk el. A szombat délutáni kirakodó vásár, a színes emberforgatag hangulata számunkra is kikapcsolódást jelentett. A fő téren megemlékeztünk a valamikor itt zajlott szabadtéri játékokról. A kulturális esemény nem szűnt meg, csak a városháza udvarára költözött. Egy szűk sikátoron keresztül csoportunk felmászott a Templom dombra, ahonnan szép kilátás van a Duna parti sétányra és a folyó túlsó partjára. A Hild lépcsőkőn leereszkedve a Bogdáni úton haladtunk az egykori Fűrész, ma Művész malomhoz. Manapság a kortárs művészek kiállításai tekinthetők it meg. A kis városnéző túránk végén a Duna parti sétányon szemlélődtünk, majd a Fő tér érintésével visszaigyekeztünk  a Mathias Rex panzióhoz. Néhány percig elidőztünk a Bükkös patak hídján és a parton focizó gyerekcsapatot figyeltük. Egyszer kétszer a vízben landolt a labda, de ügyeletes mindig kihozta. Szívós egy gyerek volt ...

Végül nem vártuk meg a Jánossal leszakadt csoport részünket, hanem a panzióban maradt, beszélgető társainkhoz csatlakoztunk. Amikor ismét együtt volt a panzió udvarán a teljes társaság, levonultunk a pince szintjén található étterembe. A bejárat mellett római kori fürdő maradványai láthatók.

Egy hosszú tölgyfa asztal körül helyezkedtünk el és a körülöttünk lévőkkel beszélgetve a következőket fogyasztottuk: 
Újházy tyúkhúsleves, marha pörkölt burgonyával, sült hússal, húsgolyócskákkal hidegtál, eperöntettel nyakon öntött tészta fagylalttal.
Sajnos borászaink nedűit nem engedték az asztalra tenni, János Rácz ürmösét is élete kockáztatásával töltögette nekünk ...

Nem maradt el az ilyenkor szokásos névsor olvasás: a jelenlévő személyesen mesélte az elmúlt évben, években vele, családjával történteket, a távollévőkről közösen hoztuk össze az aktuális tudnivalókat. Az ének órára már nem maradt idő: a HÉV utolsó járatának időpontja behatárolta az együttlét időtartamát. Majtényi Katiék kedvessége következtében a visszautat kocsival tettük meg Német Ákos társaságában. Ákos a Moszkva téren, mai nevén Széll Kálmán téren, búcsúzott mindenkitől, mi pedig a párommal az Istenhegyi úti lakásunk előtt köszöntük meg Katiéknak a gyors hazajutást.

Köszönet Vajda Jánosnak a pompás lehetőségért, mindnyájatoknak a nagyszerű hangulatért!
</html><type>rich</type></oembed>