<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Hallatlanul és látatlanul</provider_name><provider_url>https://hallatlan.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Soltész Miklós</author_name><author_url>https://hallatlan.cafeblog.hu/author/soltesz_miklos/</author_url><title>Palotás</title><html>
Jelen bejegyzésem meg a következő mind összesen 8 ember hétvégi programjáról szól, melyet a címben említett Nógrád megyei községben töltöttünk el.

A szombat reggeli hat óra előtti felkelés nem általános jelenség, de ezen a napon  magamtól, ébresztő óra nélkül sikerült. A megszokott reggeli szertartásokat követően - bal kezemben az almás pités tepsivel, jobb kezemmel rácsatlakozva Eszteremre - elértük a kiszemelt 212-es buszt, mely valóban 8:04-kor állt be a lakásunkhoz közeli megállóba. A megállóban futottunk össze kedves szomszédasszonyunkkal - így pillanatok alatt elszállt az idő a Csörsz utcáig, útitársunk a szombati bio piacra igyekezett. Perceken belül mi is leszálltunk a Kosztolányi Dezső téren. A 19 perces eddigi buszozást egy 40 perces újabb követte, amikor is  egy 7E járattal a Nyírpalota úti buszvégállomásra bumliztunk. Alig szálltunk le a forrósodó időben - palotási házigazdánk, Novák Attila hangját hallottam meg, amint Esztert szólította. Bemenekültünk a hűvös kocsiba és irányt vettünk a másik két útitárs pár percre lévő lakásaihoz. Több okból is fel kellett mennünk a nyolcadik emeletre: Böskén nehéz csomagját férfinak kellett lehoznia, a mellékhelység használata vonzóbbnak tűnt lakásban, mint a napraforgó táblákban, és végül de nem utolsó sorban Böske szomszédasszonya, Lívia kávéval várta a csapatot. Igaz, végül csak én ittam ...

10 óra előtt indultunk tovább és az M3-asom Hatvanig mentünk ahol a 21-este fordultunk. Elhaladtunk Lőrinci mellett és egy újabb balra kanyar után egy hepehupás útra tértünk. Az utolsó néhány kilométert megint viszonylag sima úton gurultunk.

* Palotás *

A község Nógrád megye déli részén, a pásztói kistérségben, a 21. főközlekedési úttól 8 kilométerrel nyugatra helyezkedik el. A Cserháttól délre, a hegység törmelékkúpjának észak-északnyugat-dél-délkelet irányú völgyekkel szabdalt alacsony, lapos hátú dombvidékén épült; határának egy része már a Zagyva vízgyűjtő területe. A főváros közigazgatási határától és a megyeszékhely Salgótarjántól egyaránt 50, Pásztótól, Hatvantól és Aszódtól 20-20 km-re van.

Röviden történetéről: Palotás-) Árpád-kori település. Nevét 1075-ben már említették az oklevelek Hotuandi néven. A 12. századtól a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt. A település neve kapcsán helyi szájhagyomány tudni véli, hogy a mai templom mögött állt az Esterházy család kastélya, amit az előző uraktól örököltek. Zsigmond király 1424. május 20-án feleségének, Borbála királynénak adományozta az erősséget és a környező birtokokat (Bér, Bokor, Boldog, Erdőtarcsa, Kutasó stb). 1633-ban 4, 1715-ben 11, 1720-ban 16 magyar háztartást írtak össze. 1795-ben 495, 1910-ben 1353 római katolikus vallású lakost jegyeztek föl. 1981-ben Palotáshalom néven egyesítették Héhalom községgel. A közös tanácshoz tartozott még Kisbágyon és Szarvasgede. A két falu 1990-ben újra különvált. Az 1984 óta nagyközség lakosainak létszáma napjainkban 1700 körül mozog.

Megemlítendő nevezetességei: a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt műemlék   római katolikus templom és a   Szent István szobra amely a templom előtt áll. A millenniumi emlékévben, 2000-ben   elkészült szobor Szpisják Pál alkotása.

*
</html><type>rich</type></oembed>