Ferihegy

2011 május havának első napjaiban olvastam a vak-listán egyik sorstársunk figyelem felhívó levelét, melyben az “Informatika a látássérültekért” Alapítvány rendhagyó programjáról volt szó. Jelentkezőket vártak egy 8 látássérültből és 8 kísérőből álló csoportba, amely a Liszt Ferenc Repülőtér karbantartó részlegébe tervezett látogatás céljából szerveztek. A felhívás olvasását követően egy gyors egyeztetés a közlekedési karon végzett fiammal és máris pötyögtem az e-mail-t az esemény főszervezőjének, Bótáné Depinyi Juditnak. Tamás fiamat a mindent megtanulmányozni, megszemlélni ami érdekes inspirálta a részvételre, engemet a tavalyi tengerentúli utazás sok levegőben töltött órájának élménye késztetett arra, hogy bepillantsak a légi közlekedés kulisszái mögé.

Ritkán szoktam este 10 óra után a számítógépnél tevékenykedni, de május 12-én érkezése pillanatában olvashattam az IT Klub nyertes Értesítőjét. A levélből megtudhattam, hogy sorsolás révén bekerültem kísérőmmel együtt a részvevők csapatába, valamint pótoljam a hiányzó születési adatainkat. Mint utólag megtudtam: 21 fő kísérővel pályázott a lehetőségre, de csak 8+8 személy részvétele volt megoldható a sokféle feltétel együttes figyelembe vételével. Többek közt előzetes átvilágításon estünk át, de a helyszíni mozgás során is ügyeltek testi épségünkre vagy említhetném a be- és kiléptetés létszámtól függő időigényességét.

Ferihegy Budapest XVIII. (18.) kerületének egyik városrésze. Területének majdnem egészét a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (régebbi nevén a Ferihegyi Repülőtér) foglalja el. A Ferihegy név Mayerffy Xavér Ferencre emlékeztet, akinek a 19. században szőlőbirtokai voltak e területen.

Eljött az indulás pillanata: május 26-án, délután háromnegyed 4-kor ért haza Tamás fiam és mivel menetkészen vártam rá, máris nekilódultunk a meleg városnak. Nem akaródzott jönni az újból 21-esre számozott sváb-hegyi buszt De végül 15:56 percre az egykori Moszkva térre értünk.

A tér régi-új névadója: Széll Kálmán. A Vas vármegyében birtokos dukai és Szentgyörgyvölgyi Széll-család II. Ferdinánd magyar királytól nyert címeres levelet 1639- ben. Apja, József, alispán, országgyűlési képviselő, majd főispán volt. Tanulmányait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Budapesten hallgatta és Jogtudományi doktorként szerzett oklevelet 1866-ban a pesti tudományegyetemen, majd 1867-ben szolgabíróként kezdte meg pályafutását, Vas vármegyében. A következő esztendőtől azonban már a szentgotthárdi, 1881-től pedig a pozsonyi 2. számú választókerületet képviselte kormánypárti programmal. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságoknak és a delegáció hadügyi bizottságának. Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált és aki 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Deák gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Vörösmarty Ilonát 1867-ben vette feleségül. Egyes vélemények szerint tehetségén kívül Deákkal való családi kapcsolata is segítette Széll Kálmán gyors előrehaladását. Több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végre 1875 márciusában, a Deák-párt és a Balközép egyesülése után a Szabadelvű Párt színeiben 1875 márciusában pénzügyminiszter lett 1878 októberéig. Erélyes és takarékos miniszter volt, ki megszervezte az adófelügyelői intézményt, és legnagyobb sikereként létrehozta az Osztrák-Magyar Bankot.